2014. december 6., szombat

Lethya – A Fehér Kristály legendája című könyvtrilógia bemutatójának margójára

Művelődési Ház Gellénháza, 2014. december 6.
A ma esti érdekfeszítő, egyben színvonalas (leszámítva az általam prezentált, csődöt mondott számítástechnikát) könyvbemutatón egy újabb dedikált „ékszerrel” gazdagodott szerény könyvtáram, helyesebben – trilógiáról lévén szó - egyszerre három alkotással is. A jó hangulatú „irodalmi esten” a két szerző Rába Attila (Kevin S. Raab) és Magyarósi Miklós (Nick M. Leslie) könyvismertetője mellett, amelyből kiderült többek között az is, hogy a tájleírásokat nem Írország, hanem a zalai dombok ihlették, Kotzor Dániel és Tiborcz Dániel adott ízelítőt az érdekesnek ígérkező történetből - néhány részlet felolvasásával - a megjelentek számára.





Néhány gondolat a trilógia 1. részének olvasása után:
 
"Olyan helyről álmodoztunk, ahol fontos a barátság, hűség, önfeláldozás..." 
/ Rába Attila

Attila gondolatmenetét kiegészíteném - a teljesség igénye nélkül – néhány, már rögtön az első kötet elolvasása után megtapasztalt pozitív (úgymond ideális) tulajdonsággal. Nevesítve: a magas fokú egymás és a természet iránti, a saját kultúra, a hagyományok, a megszerzett emberi tudás, valamint a könyvek irányában tanúsított mérhetetlen tisztelet és alázat; az egészséges, természetes emberi érzelmekkel, romantikával és némi gyermeki kíváncsisággal, néhol csibészséggel vegyített tiszta gondolkodásmód, jó értelemben vett „józan paraszti ész”; valamint a mindennapos kulturált viselkedés, illetve a választékos, alapvető tiszteletet kifejező magyar nyelvhasználat.... stb..stb.

Ha röviden kellene megfogalmaznom laikusként a véleményemet, akár azt is írhatnám, hogy valóságos forgatókönyvet olvastam. Hiszen a történet mozgalmas cselekményének folyamatos filmszerű pergetése mellett a részletek mélyére hatoló mesteri természeti leírások, a szereplők, a különböző karakterek kiváló bemutatása mind-mind kiválóan segíti, mintegy az író elképzelése felé vezeti az olvasó egyébként szabadon szárnyaló fantáziáját, ami azt gondolom ennél ősi ír, kelta mitológián alapuló történetnél nagy előny.

Mindezen felül - az önálló kötetként is nagyszerűen helytálló - első részt olvasva olyan érzésem támadt, mintha a „fantasy” mellett egy izgalmas ifjúsági regényt is tartanék a kezembe. Ha nem tudnám, hogy ez a trilógia a szerzőpáros első nagyobb lélegzetvételű alkotása, el sem hinném.

Meg kell hagyni, nem véletlenül kapott a mű irodalmi nívódíjat!

Ez úton is minden elismerésem és gratulációm a könyv szerzőinek és mindenkinek, aki részt vállalt a trilógia megjelenésében!
Ennyi... @BenMar